Földünk legtöbb teremtményét szépnek, sőt csodálatosnak látom. Gyakran még olyanokat is, melyektől mások irtóznak. Van azonban néhány olyan élőlény, mint például a galambok és a szúnyogok, melyek nagyon próbára teszik a türelmemet.
Türelmetlenségemmel nem vagyok egyedül: A dalai láma idegeit is tépkedik a kis vérszívók. Sőt mi több, a saját bevallása szerint, az aktuális lelki állapotától függően néha bizony erőszakot is alkalmaz. Igaz, a szúnyoggyilkosságig talán azért nem megy el:
A dalai láma és a szúnyogok
Egyelőre mondjuk meglepően jól viselem a szúnyogokat, bár minden elalváskor és minden ébredéskor az ő zümmögésük kísér. Haragudni nem tudok rájuk, hiszen ők is csak a saját életüket élik, de azért egy-egy nehezebb napon eljátszom az erőszak gondolatával. Legalább a megpöckölés szintjén.
A kis kolumbiai szúnyogok és a főbérlő kisfia, amint a szobám előtt rajzanak.
De "szerencsére" nem csak a képen látható kis szúnyogok folyamatos zümmögése az egyetlen kísérőhangja életemnek. A minap a hatujjú arab lakótársamnak is érkezett egy honfitársa. Eddig a hangját sem hallottam, most viszont boldogan énekelnek időnként valami fülsértő arab imádságot, mintegy kellemes hátteret biztosítva a folyamatos spanyol lármának.
Az egyik szúnyog, nem tudom melyik, még a vécét sem mindig képes lehúzni maga után. Igaz, aki akár csak egyszer is a vödörbe vizelt a szobájában, az nem nagyon vetheti ezt senkinek a szemére.
Ez a mostani bejegyzés annak köszönhető, hogy ma a szokásosnál is nehezebben viseltem őket. Azt hiszem azért, mert ma rajtam volt a mosogatás sora. Ugyan Hétfő felajánlotta, hogy megcsinálja helyettem, de nem éreztem tisztességesnek, hogy ő végezze az én dolgomat.
Úgyhogy az egész napos munka után még fél órát mosogattam a szúnyogokra, miközben ők boldogan játszották a számítógépes játékaikat.
De igazából nincs okom panaszra: Ma kaptam a hírt, hogy az egyik lakáspályázatunkat elfogadták. Ha minden jól megy, akkor néhány napon belül aláírhatjuk a szerződést, és havonta egy használt motorkerékpár áráért beköltözhetünk új otthonunkba. Persze csak március egytől, úgyhogy még szűk három hétig élvezhetjük a szúnyogok társaságát.
Nalam a szunyogok olaszul zummognek. A bekoltozes napjan a foberlo adta a hasznalati utasitast: tomeges zummoges eseten ki kell orditani a folyosora hogy "Miammman" vagy "Misikeeeeeh" es abbamarad. Bizony mondom csudajo a bevandorlo elet :-).
VálaszTörlésMegvan a maga szépsége, az biztos. Minden esetre egy "Miammmán" az nagyon érik... A "Misikén" már túl vagyunk, de az csak olaj volt a tűzre. Lehet, hogy jelent valami a nyelvükön, mert nagyon boldogok lettek tőle, és csak még jobban elkezdtek zsongani.
Törlés